Mit jelent a sorsjegy a szerencsejáték-törvényben
A szerencsejáték-törvény (Szjtv.) sorsolásos játéknak nevezi azt a játékot, amelyben a szervező pénzfizetés fejében nyereményt helyez kilátásba egy szám eltalálása vagy egy érvényes jegy, szelvény vagy tanúsítvány kihúzása esetén. A nyerés vagy a vesztés kizárólag a nyilvános húzás eredményén vagy a jegy azonosítására alkalmas más módszeren múlik.
| Fajta | Lényege |
|---|---|
| Sorsjáték | a szervező számozott vagy a nyeremény összegét jelölő jegyet ad ki, a nyertest a nyilvános sorsolás vagy a vásárláskor kiderülő szám, illetve összeg dönti el; ide tartozik a kaparós jegy is |
| Számsorsjáték | a nyerés a jegyen megjelölt és a kihúzott számok egyezésén múlik, például a lottó, a bingó és a kenó |
| Egyéb sorsolásos játék | folyamatosan szervezett játék, amelyben a nyerést a sorsjátéktól és a számsorsjátéktól eltérő, a jóváhagyott játéktervben rögzített azonosítási módszer dönti el |
Kaparós sorsjegynek az a jegy minősül, amelynek nyerésre jogosító jelzései a játékmenetben virtuálisan jelennek meg, vagy biztonságosan el vannak takarva, és csak különleges eljárással ismerhetők meg. Az ilyen jegyet előre meghatározott nyerőosztályok és nyereményösszegek szerint állítják elő.
Ki bocsáthat ki sorsjegyet
Sorsolásos játékot csak a hatóság engedélyével és jóváhagyott játékterv alapján lehet szervezni. A kérelemhez játéktervet, részvételi szabályzatot és költségvetést kell csatolni, a folyamatosan szervezett játék engedélye pedig legfeljebb öt évre szól.
A szervezők körét a törvény szűkre szabja. Sorsjátékot az állami játékszervező, annak kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet szervezhet, koncessziós szerződés alapján pedig koncessziós társaság is. Számsorsjátékot kizárólag az állami játékszervező szervezhet.
A hatósági nyilvántartásban a 2026. október 29-i állapot szerint 97 sorsjáték szerepel. Közülük 46 hagyományos kaparós sorsjeggyel, 50 online sorsjeggyel, egy pedig hagyományos sorsjeggyel lebonyolított játék. Mindegyik a Szerencsejáték Zrt. nevén áll. A legkésőbb lejáró engedély 2031 júniusában jár le, a már lejárt engedélyeknél pedig a nyilvántartás a nyereményigény benyújtásának és a kifizetésnek a végső határidejét is közli.
Mi áll a jegyen és a részvételi szabályzatban
A kibocsátott jegyen hat adatnak kell jól láthatóan szerepelnie.
| Adat | Mit kell feltüntetni |
|---|---|
| Szervező | a neve és a székhelye |
| Ár | a jegy ára |
| Nyeremény | hogyan állapítják meg a nyereményre való jogosultságot |
| Kifizetés | a nyeremény kifizetésének helye és ideje |
| Adó | utalás arra, hogy a nyereményt nem terheli személyi jövedelemadó, vagy hogy a nyertes adóval csökkentve kapja meg |
| Korhatár | a 18 éven aluliak játéktilalma |
A részvételi szabályzatot a szervezőnek az internetes oldalán a játék előtt megismerhetővé kell tennie, az értékesítőhelyen pedig a játékos kérésére három munkanapon belül nyomtatva is át kell adnia. A szabályzat rögzíti a nyereményre való jogosultságot, a kifizetés feltételeit, a nyerőosztályokat és az igényérvényesítés rendjét.
A kaparós jegyeket csak számítógéppel vezérelt, zárt technológiával lehet előállítani. Ez biztosítja a törvényben meghatározott nyereményösszegeket és a nyertes jegyek egyenletes eloszlását, a nyertes jegy pedig csak a takarás eltávolítása után azonosítható. A gyártás programját az Európai Gazdasági Térségben bejegyzett, nemzetközileg elismert könyvvizsgáló cégnek kell auditálnia. A gyártási szerződést és a könyvvizsgálói jelentést a szervező legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt tizenöt nappal adja át a hatóságnak.
Nyeremény, kifizetés és adó
A sorsjáték havi nyereményalapja a hónapban eladott jegyek játékterv szerinti árának összege, és ennek legalább 60%-át nyereményekre kell fordítani. A kifizetés módját a játékterv és a részvételi szabályzat rögzíti.
A kaparós jegyeknél a szervező a játéktervben kijelölheti azokat az értékesítőhelyeket és értékesítési formákat, ahol egyik nyerőosztály nyereményét sem fizetik ki. Ezeken a helyeken jól látható hirdetmény tájékoztatja a vásárlót a kifizetés módjáról, és a szervező honlapján olvasható részvételi szabályzat is tartalmazza a tudnivalókat. A hatóság ilyen játéktervet csak akkor hagy jóvá, ha a kifizetést nem biztosító eladótól legfeljebb 2000 méterre van olyan értékesítőhely, ahol a kaparós jegyek nyereményét kifizetik. A távolságot a közterületen gyalogosan megtehető legrövidebb útvonalon mérik.
A 2 millió forintot meghaladó nyereményről a szervező a játékos kérésére nyereményigazolást köteles kiállítani, amely a nyeremény jogcímét és értékét tanúsítja.
Az engedéllyel, jogszerűen szervezett sorsjáték nyereménye nem számít adóköteles bevételnek, így a játékosnak a nyeremény kézhezvétele után nincs személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége. A NAV a kaparós sorsjegyre külön is kimondja, hogy a nyeremény nem minősül jövedelemnek, ezért be sem kell vallani, és a bevallási tervezet sem tartalmazza. A lottónál és a Totónál más a szabály: ott a nyeremény egésze jövedelem, a személyi jövedelemadót a szervező vonja le belőle, így a nyertesnek a kifizetés után már nincs adófizetési teendője. A sorsjáték szervezője a havi tiszta játékbevétel 30%-át fizeti játékadóként.
Életkor
Szerencsejátékban 18 éven aluliak nem vehetnek részt, kivéve a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékot, vagyis a tombolát. A tilalmat a jegyen fel kell tüntetni, a szervezőnek pedig figyelemfelkeltő módon tájékoztatnia kell a játékosokat, és intézkednie kell a betartásáról. A 18 éves korhatárt kaparós jegy vásárlásakor az eladó is ellenőrizheti: bárkitől elkérheti a személyi igazolványát, és aki az igazolvány szerint 18 év alatti, vagy nem adja át, nem vásárolhat jegyet. A nyeremény átvételekor is ellenőrizhetik az életkort, 18 év alatti játékosnak a szervező nem fizeti ki a nyereményt.
Kaparós játék online, az e-sorsjáték
A kaparós jeggyel lebonyolított sorsjáték hírközlő eszköz és rendszer útján is szervezhető, ezt nevezik e-sorsjátéknak. A szervezőnek ilyenkor azt is igazolnia kell, hogy a játékosokat tájékoztatja a tevékenység kockázatairól, védi a személyes adataikat, és a véletlen elemeket auditált rendszer biztosítja. A műszaki-informatikai rendszert auditáltatni kell, jelentős változtatás előtt pedig újra.
Tombola, engedély nélkül
Sorsolásos játék engedély nélkül csak tombolaként szervezhető, a tombolát azonban a szervezőnek legalább tíz nappal a meghirdetés előtt be kell jelentenie a hatóságnak. A jegyet csak a rendezvényen jelen lévőknek lehet árusítani, a sorsolást a rendezvényen, annak ideje alatt tartják. Legfeljebb 5000 jegy vagy 2 millió forint összértékű jegy bocsátható ki, a nyeremények fogyasztói áron számolt értékének pedig meg kell haladnia a jegyek összértékének 80%-át. Készpénznyereményt nem lehet sorsolni, és a tombola hírközlő eszközzel nem szervezhető. Bölcsőde és nevelési-oktatási intézmény rendezvényén bejelentés nélkül is tartható tombola, ha az eladott jegyek teljes árát igazoltan az előre meghirdetett célra fordítják, és ilyenkor a 80%-os szabály sem kötelező.
Gyakori kérdések
Szervezhet-e sorsolást magánszemély vagy egyesület?
Csak tombolát, bejelentéssel. Más sorsolásos játékot a fajtájától függően csak az állami játékszervező vagy más állami hátterű szervező, sorsjátékot koncessziós társaság is szervezhet, és mindegyikhez hatósági engedély kell.
Mi lesz az át nem vett nyereménnyel?
A folyamatosan szervezett játék át nem vett nyereményeit a szervező vagy ismét nyereményekre fordítja, vagy összegüket játékadóként befizeti a központi költségvetésbe. Ha nyereményekre fordítja, erre az igénylési határidő lejártát követő 180 napja van, az összeget elkülönített alapba kell tennie, és az alap felhasználását a hatóságnak be kell jelentenie.
Ki ellenőrzi a játék lebonyolítását?
A hatóság azt vizsgálja, hogy a játékot a játékterv szerint bonyolítják-e. Ha a hatóság az engedélyben másként nem rendelkezik, a sorsolásnál közjegyzőnek is jelen kell lennie, és a jelenlétéről a szervező gondoskodik. Ha a játék nem a játékterv szerint zajlik, a hatóság megbízottja felfüggeszti a folytatását, a játékosokat pedig a szervezőnek kell kártalanítania.
Források
- 1991. évi XXXIV. törvény (Nemzeti Jogszabálytár)
- 20/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet (Nemzeti Jogszabálytár)
- Sorsolásos játék, hatósági tájékoztató
- Engedélyek (közhiteles), hatósági nyilvántartás
- Játékosi tudnivalók az engedélyről
- Gyakori kérdések az eSZJA-bevallásról (NAV, PDF)
- Tájékoztató a 18 év alattiak védelméről (PDF)